Kötelező a vagyonbevallás
Először kell vagyonbevallást tenniük az önkormányzati képviselőknek és
közvetlen családtagjaiknak. Dunaújvárosban a polgármestert és huszonhat
képviselőt (illetve hozzátartozóikat) érint a törvény.
Az idén első alkalommal kell vagyonbevallást tenniük a polgármestereknek
és az önkormányzati képviselőknek. A tavaly hatályba lépett törvény szerint
az érintetteknek és közvetlen hozzátartozóiknak - e körbe tartoznak a házastársak,
az élettársak és a közös háztartásban élő gyermekek - a megbízólevél átadása
után harminc napon belül kell számot adniuk javaikról. Dunaújvárosban november
4-én vették át megbízólevelüket a képviselők és a polgármester.
Várhatóan november végére csaknem 3200 polgármesternek, körülbelül
27 ezer helyi képviselőnek, valamint hozzátartozóiknak, tehát óvatos becslés
szerint is mintegy hatvan-nyolcvanezer személynek kell nyilatkoznia vagyontárgyairól.
Ha valamelyik polgármester nem tenne eleget bevallási kötelezettségének,
a képviselő-testületnek bíróságtól kell kérnie a tisztség megszüntetését.
A vagyonbevallást nem teljesítő képviselők mindaddig nem vehetnek részt
a testület munkájában - így nem kapnak tiszteletdíjat sem -, amíg nyilatkozatukat
be nem nyújtják. Ugyanígy kell eljárni a hozzátartozó esetleges mulasztásakor
is, hiszen a helyhatósági választásokon indulók pontosan tudhatták, hogy
a "családi vagyonbevallás" a tisztség elnyerésének feltétele.
A nyilatkozatot egyébként minden év januárjában meg kell újítani.
Az érintetteknek a birtokukban lévő ingatlanokról, nagyobb értéket képviselő
ingóságokról - például gépkocsikról, műkincsekről és gyűjteményekről -,
jövedelmükről, gazdasági érdekeltségeikről, készpénzükről és betéteikről,
valamint tartozásaikról is számot kell adniuk.
A vagyonbevallásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat mindenütt
a polgármesteri hivatal köztisztviselői látják el, érdemben azonban csak
a képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban erre felhatalmazott
bizottsága járhat majd el. Dunaújvárosban az ügyrendi, igazgatási és jogi
bizottság feladatai közé fog tartozni a vagyonbevallásokkal kapcsolatos
munkák ellátása. Az erre irányuló SZMSZ-módosítás koncepcióját hétfőn elfogadta
a testület, s így a jövő szerdai rendkívüli közgyűlésen már döntés születhet
a feladatbővítésről. A bizottság dolga egyébként nemcsak a nyilatkozattételi
kötelezettség teljesítésének ellenőrzése lesz, hanem gondoskodniuk kell
a bevallások nyilvánosságának biztosításáról is.
Néhány önkormányzatnál a betekintési kérelmeket várhatóan
egyedileg teljesítik, egyes nagyvárosokban azonban elképzelhető, hogy a
nyilatkozatok - az érintettek beleegyezése esetén - az interneten is hozzáférhetők
lesznek a Népszabadság információi szerint.
A dunaújvárosi önkormányzatnál a jogi bizottság folytatja
majd le a vagyonellenőrzést, amit saját hatáskörben is kezdeményezhet,
bejelentésre viszont kötelező lesz intézkednie. A szabályok azonban, állítják
önkormányzati szakemberek, meglehetősen elnagyoltak: úgy tűnik, ezt az
ellenőrzési eljárást a nyilvánvalóan megalapozatlan beadvány esetén is
le kell folytatni, kivéve, ha névtelen feljelentésről van szó. Az sincs
teljesen szabályozva, hogy kit terhel bizonyítási kötelezettség: a jövedelméhez
képest túl gyorsan gazdagodni látszó tisztségviselőt vagy a feljelentőt.
Belügyi források sem vitatják, hogy a vagyonbevallás és az
ellenőrzés szabályai helyenként pontosításra szorulnak, ezért - a köztisztviselői
vagyonnyilatkozatok kapcsán szerzett tapasztalatokra is figyelemmel - nem
tartják kizártnak, hogy a jogszabályokat módosítják majd. Mindazonáltal
a tárca illetékesei hangsúlyozzák: a közszolgálatban dolgozók vagyoni helyzetének
átláthatóságát szolgáló rendszer alapvetően bevált. A Népszabadság információi
szerint egyébként a köztisztviselők körében - számukra a nyilatkozattételi
kötelezettséget 2001-ben vezették be - még csak néhány vagyon-ellenőrzési
eljárás indult, s az eddigi adatok nem utalnak arra, hogy megalapozatlan
bejelentések tömegére kellene számítani.
(DO-Népszabadság)
A dunaújvárosi közgyűlés
|
