március 14. (péntek) 12:00

Lenin szobra a közgyűlésben

Bár még tavaly december közepén döntés született a Lenin-szobor elhelyezéséről, a téma újra visszatért a kérdések "órájában".

   Folytatva tegnapi közgyűlési beszámolónkat, a sorban elfogadott döntések rövid ismertetésével kezdjük írásunkat, majd a közgyűlés nyílt ülésének végén elhangzott kérdésekről/válaszokról is tájékoztatjuk olvasóinkat.
   A közgyűlés elfogadta négy nevelési-oktatási intézmény működésének tanügyi ellenőrzéséről szóló szakértői jelentéseket, majd hozzájárult, hogy a Gárdonyi iskola Értékközvetítés és képességfejlesztés néven új pedagógiai programot indíthasson. Ugyanígy támogatást kapott a Rosti iskola pályázati szándéka, amellyel a korábban már sikeresen végrehajtott programot - a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása - folytatnák. Hosszú János külön köszönetét fejezte ki az iskolának a kezdeményezésért.
   Hozzászólás nélkül fogadták el a fogorvosi szolgálat, majd a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálat beszámolóját tavaly végzett tevékenységükről, a kulturális intézmények beiskolázási tervét, és a város ötvenéves színjátszását bemutató könyv megjelentetésének javaslatát.
   Elutasítottak egy kisajátítási kérelmet, majd megszavazták, hogy az iskolakonyhák üzemeltetését közbeszerzési eljárással oldják meg. A közgyűlés elfogadta idei munkatervét (e szerint például július 4-től szeptember 10-ig tartana a nyári ülésszünet).
   Szintén egyetlen megjegyzés nélkül ment át a város települési, környezetvédelmi programja, intézkedési terve, a nyári fesztivál programja és a rendezvényköltségek felosztása.
   A Hozomány programnál vitatkoztak valamennyit, ugyanis Somogy György szerette volna, ha több más elem is bekerül az EU Kommunikációs Közalapítvány által kiírt pályázaton indulni szándékozó önkormányzat tervébe. A pályázaton - amely az önkormányzatok szerepe az EU-hoz való csatlakozásig címet viseli - a város az alább felsorolt elemekből álló programmal indulna, ezek képezik ugyanis a "hozomány" részét, amit Magyarország az EU-ba visz: az Intercisa kincsei, a szocreál épületek, Rosti Pál munkássága és örökséges, az Acélszobrász szoborpark (a partvédelmi védművel), Dunaújváros Táncszínháza és a Vasas Táncegyüttes. (A védmű és a Vasas együttes Somogyi György javaslatára került be a listára, míg a képviselő másik javaslatát: a Solanova-program felvételét nem támogatták.)
   Csak az igen gombot nyomták a képviselők, amikor a város kistérségfejlesztési tervének végrehajtásával kapcsolatos előterjesztésről, majd a rendkívüli időjárás okozta feladatok többletkiadásának központi forrásból való fedezéséről (kérelem a megyei vis maior alaphoz) döntöttek.
   A kérdezők sorában Somogyi György volt az első: volt-e joga a DTV Kht.-nak ahhoz, hogy a tulajdonos hozzájárulása nélkül megvegye a Kisosz százezer forintos üzletrészét a Duna-Tükör Kft.-ben. (Így lett ugyanis az eladásra kínált egymilliós forintos névértékű csomag 1,1 millió forint.)
   A rendőrségi épület sorsáról érdeklődött dr. Kántor Károly: a Devecseri utcai ingatlan hasznosítására most készül a javaslat, míg az igazgatásrendészet épületére egyházi szervezet jelentkezett, kapott választ a képviselő.
   Kinek a felkérésére készült a törvényi pontatlanságokat tartalmazó, a DVG Rt.-nél jelentős szervezeti és személyi változásokat igénylő javaslat az okirat módosítására - kérdezte dr. Dorkota Lajos, aki a polgármestertől rövid választ kapott: maga a polgármester kérte az előterjesztés kidolgozását a városgazdálkodási irodától.
   Szekeres György vagyonbevallása hiányos, állította dr. Dorkota Lajos, aki szerint egy olyan cég maradt ki a nyilatkozatból, amelyben az alpolgármesternek meghatározó tulajdona van. (Szekeres ekkor nem volt a teremben, így válasz nem született a felvetésre.)
   Cserna Gábor a Polgári Körök csütörtök délutáni demonstrációján megfogalmazott négy kérdését tolmácsolta a közgyűlésnek. Mint a válaszokból kiderült, köztisztviselők vagyonnyilatkozatát nem lehet nyilvánossá tenni, Szekeres Györgyöt nem lehet visszahívni, nincs jogszabály, ami lehetővé tenné. A polgármester határozottan leszögezte: semmiféle restaurációs szándéka nincs az önkormányzatnak a Lenin-szobor visszaállításával. A korrupciógyanús ügyek kivizsgálására képviselői indítvánnyal lehet bizottságot életre hívni.
   Tóth Kálmán a város koszosságát nehezményezte: "elolvadt a hó, megmaradt a só, feltámadt a szél, koszos a város". Ötven ember és gépek takarítják a várost - derült ki Berzlánovits Mátyás válaszából, aki szóvá tette, hogy a városlakók nem ügyelnek a tisztaságra.
   A Lenin-szobor elhelyezéséhez kanyarodott vissza dr. Skaliczky Andrea, aki úgy vélte, a múltunk része a szobor, amely ráadásul értékes alkotásnak mondatott ki a művészeti lektorátus által. Kutathatóvá kell tenni, közgyűjteményben kell elhelyezni, ezért megfelelő hely a szobornak múzeumkert árkádsora. A tudományos igényt kell nézni, szögezte le a képviselőnő, nem pedig politikai vircsaftot kezdeményezni az ügyből.
   Nem késett a válasszal dr. Dorkota Lajos: a XX. században két totális diktatúra volt, a fasizmus és a kommunizmus. Ahogy Szálasi és Hitler szobrát nem állítják fel, úgy Leninét sem kell: "nem hiszem, hogy a diktátorokra szobrokkal kellene emlékeznünk".
   Erre a polgármester először is egy megjegyzéssel reagált: a Terror Házában Hitler festménye ott van. Dr. Kálmán András úgy vélte, ideológiai vita folyik, amit le kellene zárni, s nem kellene az önkormányzat döntését, szándékát lejáratni. Egyébként a polgármester azt is elmesélte, hogy rengeteg levelet kapott, olyanokat is, amelyeket nem vinne a múzeumba kiállításra: a megszégyenítő feldicsérés mellett a mocskos komcsizásig volt minden, sőt, olyan is, hogy egy valamikor itt végzett hallgató összetépett oklevelét juttatta el hozzá, írván, szégyelli, hogy itt tanult ebben a városban.

S.J.
(Dunaújváros Online Hírek)

Korrupt város? Elvesző lehetőségek?
A képviselők pártállása...