Privatizáció a kórházakban
A kórháztörvény lehetőséget biztosít az egészségügyben is a privatizációra: a piacosítás tőkét pumpálhat a többéves lemaradással, pénzszűkével küszködő ágazatba. Ám ez csak az érem egyik oldala, derült ki dr. Szabó Tamás mai előadásából.
Az Antall-kormány egykori privatizációs minisztere tartott ma előadást a kórházi privatizációról a dunaújvárosi kórház auditóriumában. A résztvevőket és az előadót köszöntő dr. Máté-Kasza László főigazgató elmondta: tudomása szerint a helyi egészségügyi intézményt fenntartó önkormányzatnak nincs privatizációs szándéka, és a kórházi dolgozókból álló delegáció egyeztető megbeszélésen fog részt venni a város vezetőivel. A főigazgató a zöld rendelő eladását vagy esetleges funkcionális privatizációját említette a magánosítás témaköréhez kapcsolódva.
Új jogi környezet született a törvénnyel, s igazi következményeit
ma még csak jósolni lehet, kezdte mondandóját dr. Szabó Tamás. Az egészségügyi
projektekben is dolgozó egykori miniszter az egészségügy mai állapotát
a nyolcvanas évek magyar gazdaságához hasonlította: kezdenek megjelenni
a vállalkozás csírái, a szerződéses formák. Az egészségügy hosszú évek
óta kevesebb állami támogatást kap a szükségesnél (már nem hat a reveláció
erejével, hogy ez tört része a nyugati államok finanszírozásának), s ez
vezetett az ágazatot sújtó tetemes lemaradáshoz. Az egészségügy piacosításának
fő célja, hogy újra pozícionálja a „kibírja még” elv alapján finanszírozott
ágazatot; a tulajdonosi szerkezetben változásokat hozzon; a magánfinanszírozást
integrálja.
A fenntartó (Dunaújvárosban például az önkormányzat) változtathat
ellátási kötelezettségének teljesítésén, mert választhatja a társasági,
önkormányzati társulási vagy alapítványi működtetést, amelyre feladatellátási
szerződést köt a másik féllel. A szerződésnek szigorú szakmai feltételei
vannak, és mint Szabó Tamás fogalmazott "nem lehet szétszedni a kórházakat
az ellátási szerződések mentén". Úgy vélte, az önkormányzatok bármilyen
nehéz helyzetben is vannak, nem könnyen fognak meghozni egy ilyen típusú
döntést.
Ugyanakkor a kórházon belüli struktúra átalakítását a gazdasági
környezet változása, a törvény nyomása fogja kikényszeríteni, véleménye
szerint. Egyes tevékenységek eddig is szerződéses formában működtek (élelmezés,
patyolat), s köztük diagnosztikus tevékenységek is, amelyek szerződéses
ellátása egyre általánosabbá fog válni. Közreműködői, úgynevezett alvállalkozói
szerződések születnek, jó példaként említette a dunaújvárosi kórház gyógyszertári
funkcionális privatizációját. Jó vezető, szakmailag jól teljesítő osztály
külső befektetővel már eséllyel indul az alvállalkozói szerződés megkötésében.
Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy gondolkodjanak el osztályuk jövőjén,
tegyék meg az első lépéseket, ugyanis a környezet változni, mozdulni fog,
és ha nem ők, akkor más fog lépni. Ajánlotta, hogy a csúcsszakmák kiválasztásával
modellezze az intézmény a folyamatokat. Kényesen ügyelni kell az egyensúlyra,
hogy minden résztvevő jól járjon, a közalkalmazotti viszonyból kikerülő
dolgozók is biztonságban érezzék magukat.
Szabó Tamás jóslata szerint a kórházak elsősorban rt. formájában
működnek majd pénzügyi és szakmai befektetőkkel (bankok, biztosítók, alkalmazottak).
De ez még messze van…
SJ
(Dunaújváros Online Hírek)
|
